Bár a hét elején beköszöntött az ősz, és a meteorológia erősen felhős időt jósolt a hétvégére, lemerészkedtünk a Balatonra. A hétvégét nem a kajálásra akartuk felfűzni, ennek ellenére igen jókat ettünk és a cukrászdák sem maradtak ki. Kriszta olasz tésztája különösen ízlett Manónak (is). Mint egy cápa úgy ugrott és húzta magába a tésztaszálat, amit belógattam neki. Az emberkaja Gingernek is bejött, a pulykahusit kidülledt szemekkel tömte magába. Az evés-ivást igyekeztünk némi mozgással kompenzálni.
A fesztiválok és a kilátók hétvégéjét rendeztük meg. Voltunk a Somlyó hegyi kilátónál, Füreden a szüreti fesztiválon, beemeltünk még a programba a Kövesdi templomromot és az Almás forrást... ha már arra jártunk... majd vasárnap a Gömbkilátót és a siófoki halfesztivált látogattuk meg. A kutyák a halfesztivált már a parton elkezdték. A változatosság kedvéért nem csak Ginger, hanem Manó is fetrengett, sőt ő bele is kóstolt egy tetembe. Azt nem figyeltem meg, hogy Artúr csatlakozott-e a mieinkhez. Mindenesetre most van két halszagú kutyánk. Az érzés leírhatatlan.
