Nem kis meglepetés ért, amikor idén először, kimentünk a telekre... a 2. szomszéd birtokán egy birkanyáj legelészett. Manó gyanakodva nézte az állatokat, majd ugatni kezdett.
Idén szerencsére nem dobálták tele szeméttel a kertünket, így nem nagytakarítással kellett kezdenem a szezont. A korai tavasz éreztette hatását: a nárciszokat, aranyesőt már lehetett szedni és kifelé igyekeznek a földből a jácintok is. A múlt héten végeztem a szőlőmetszéssel... és rögtönzött folklór műsort is adtam a nem létező közönségnek: birkanyáj terelés... az állatok ugyanis átjutottak a szomszéd telekre, amit a mienktől csak egy jelképes kerítés választ el (ezért is kell Manót vagy megkötni, vagy szoros kontroll alatt tartani odakint). Amikor a birkanyáj néhány bátrabb tagja átmerészkedett a kertünkbe, Manó morgással jelezte, hogy nagy a baj... Megoldottam.
