Szombaton Manó Edy haverja volt látogatóban (természetesen a gazdikkal együtt) nálunk. Manó már délután gyanakodott, hogy lesz valami, nem értette a nagy sürgés-forgást. Aztán amikor csengettek, rohant az ajtóhoz... kiengedtem a lépcsőházba, hogy a vendégek elé szaladhasson. Nagyon örült, ugrándozott, összeorroztak Edyvel. Kíváncsiak voltunk, vajon a két kutya hogyan viszonyul egymáshoz Manó felségterületén. A kiskutyám tényleg jó házigazda (így is lehet nevezni a mulyaságát), engedte Edyt játszani a játékaival, nem volt féltékeny, nem védte a területét. Szerintem még mindíg tart Edytől, aki viszont félőssége ellenére nagyon felszabadultan viselkedett .... a lakásban. Amikor lementünk sétálni, akkor Manó, a bátor azonnal élre tört, míg Edy azt nézte, mikor megyünk már vissza, mert a sötét, a patakpart, az idegen hangok... meg egyébként is, egyáltalán.... félelmetes. Otthon aztán kezdődött újra a sípolós játékok gyilkolászása, meg persze a pogácsák fixirozása, amiből ők is kaphattak.
Visszavágó?
2015.04.12. 16:20 Nini-ve
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
