Itt az özönvíz, a szakadó eső és a szélvihar. Manóra kénytelen vagyok a tölcsér mellett még az esőkabátját is ráadni, ugyanis minél előbb megszárad, annál előbb tudom ráadni a bodyt a tölcsér helyett a lakásban.
Szombaton és vasárnap is találkoztunk lent Sütivel és Zsanival. Manó nagyon örült nekik. Szegénykém utálja az esőt, ezért igyekszik gyorsan elvégezni a dolgát és aztán indul hazafelé. Persze ha vannak lent kutyák, akkor nem számít neki annyira, hogy esik. Boldogan rohant Süti felé, hogy játszanak és Zsanival is rohangált egy jót. Mindenesetre ebben az ítéletidőben is van valami jó. Az, hogy hűvös van jó, mert a lakás is hűvösebb, így nincs melege a bodyban. Az esőnek is vannak most előnyei számunkra, mert a viharban kultúráltan játszanak, Zsaninak sincs kedve fetrengeni és ezért, - vagy azért mert érzi, hogy Manó azért nincs teljesen rendben - nem kezdeményez birkózást.
"Csak tudnám miért hív a gazdi engem most szputnyiknak?"
"Háát öregem, te sem nézel ki sokkal jobban, mint én..csak nekem még tölcsérem is van.."
"Gyere Süti menjünk tojni, mert különben sosem visznek haza minket.."
