Szinte alig hiszem el, hogy a múlt hét elején hosszúnadrágban, pulcsiban dzsekiben fagyoskodtam, most meg kész vagyok a hőségtől. Manó is csak lézeng naphosszat. Az esti sétát kivéve úgy kell lerángatnom, mert nem akar jönni. Szerencsére van esze, mert amikor látja, hogy itt nincs menekvés, séta lesz, jól teleissza magát. Persze az esti - hosszabb (kb.1,5 órás) - sétára viszek neki vizet. Szerencsére ma már megérkezett a 1/2 literes itatója - Zsera hozta a Tápfutártól - az 1/4 literes itatót ugyanis leejtettem és elrepedt a palack nyaka, de egyébként is kell már a nagyobb méret. Szóval az esti a bulisabb séta, mert akkor több haverjával is találkozik. Kiváncsi vagyok a hétvégi kutyasulit hogyan fogjuk bírni a tűző napon. Nem embernek és nem kutyának való ez az idő.
"Gyere Bosco, mutassuk meg milyen szépen tudunk egyszerre lépni."
"Ne maradj le Zsani, látod nekem is lóg már a nyelvem."
"Na, ha már pórázra vettek, álljunk meg egy kicsit rosszalkodni."
"Igen, tudom, hogy itt az úttest, de én is Zsani botját akarom"
"Vigyázat, én is itt vagyok, le ne lökjetek az úttestre."