Manó nagyon szeret iskolába járni. A szombati-vasárnapi reggeli séta után azonnal megyünk a suliba. Úgy tűnik ezt megjegyezte, mert séta után azonnal a garázst veszi célba és amikor nyilik az ajtó, rohan a kocsi hátsó ajtajához, mint aki azt akarja mondani: nyisd már, menjünk. A suliban most a szokásosnál is elevenebb volt. Bár nem kelt fel amikor fekve kellett maradni, volt képe vakkantkatni, hogy adjak már jutifalatot. Az agility pályán is ügyes volt, elsőre végig ment hibátlanul, pedig most hosszabb és bonyolultabb volt a pálya. 
Persze nem múlhatott el az iskola rendbontás nélkül. Szerencsére csak a szünetben volt cirkusz. Szombaton Samu és Ashley (agár-labrador keverék) elkezdtek birkózni, amibe persze Manónak is be kellett kapcsolódnia. Aztán Ashley gondolt egyet és elrohant a tó felé. Természetesen a másik két kutya utána. Kicsit aggódtam, hogy Manó esetleg talál a tóparton egy békát és nem jön vissza, de megnyugodva láttam, hogy elég érdekes neki a többi kutya és rohan velük vissza, igaz kissé lemaradva, de nagyon szedte a rövid lábacskáit:)). Vasárnap a gödörásással próbál-kozott, amit azonban nem hagytam, mert tudom, hogy akkor pukkancs lesz és mindenkit megugat, elzavar. Manónak azonban elég volt a gondo-lat is, hogy "gödör", mindössze kettőt-hármat kapart, amikor leállí-tottam, de ezt a területet is sajátjá-nak nyilvánította és elkezdte védeni.
"Háhá Ashley, most meg vagy, Samu köszi a segítséget, nélküled nem értem volna utol."
És, hogy ne legyen egy nyugodt pillanatom sem, ismét egy kullancsot szedtem ki a kutyából. Most a lábujja közé fúródott be a kis szemét.
