Ismét kitört a nyár és rekkenő hőség van. Szerencsére a kutyasuliban a nagypályán van egy árnyékos rész, ahova a kezdő csoportot beterelték, miután a haladó csoporttal a tűző napon végig szenvedtük a közömbösítési gyakorlatot. Ez már egészen jól megy mindenkinek. Az engedelmességi gyakorlatok azonban továbbra is gondot okoznak, de csak a nagypályán, ahol Manó inkább szimatolna. Viszont sikerült a hozzám - lábhoz parancs-sorozatot beemelnünk. A lakásban már-már tökéletes, semleges pályán jó, az iskolában pedig (még nem kell tudni) ma egyszer sikerült megcsinálnunk. A behívást ma nehezítettük azzal, hogy az üres kutya-kennelek előtt kellett az ebeknek jönniük a gazdihoz. Na ez nem is ment Manónak, mert sürgős szimatolnivalója akadt (akárcsak a legtöbb kutyának) és éppenhogy csak odabóklászott. A füvön azonban gondolkodás nélkül rohant hozzám és a sátras gyakorlat is tetszett neki, jó játéknak tekintette.
"Cseréljünk, elbújtam, gazdi hozáám.. jól van, na, csak vicceltem, megyek már.."
