HTML

Menő-Manó és Ginger története

Egy westie és egy cairn terrier kalandjai.

Friss topikok

  • linuxos: Eltűntetek. Mi történt? Pici Artúr már nem tud futni, mindkét hátsó lábát műteni kellett és azóta ... (2021.04.14. 00:14) Október-november
  • Nini-ve: @sétá ló: Nem jártunk arra ;) (2020.10.05. 07:24) Augusztus
  • Artúr a kutya (törölt): Vizes kutyáról hallottam ma rémtörténetet :) Jár ide egy Lola nevű kutyus, gazdija mesélte, hogy k... (2018.05.22. 20:36) Pünkösdi programok
  • Artúr a kutya (törölt): @Nini-ve: köszi, átadom neki :) (szegény kis "haldokló" ma úgy rácuppant egy tüzelő, yorkinak láts... (2017.08.01. 14:06) és a buliknak nincs vége...
  • Artúr a kutya (törölt): Sziasztok! A "Szép csinos kutyákkal indultam vendégségbe szerdán ..." kezdet után valami ilyesmir... (2017.07.17. 10:23) A terrier kommandó akcióban

Hazatérés - hétköznapok

2010.08.10. 08:55 Nini-ve

Vasárnap, miután hazajöttünk a nyaralásból, levittem Manót a szokásos esti patak-party-ra, aki aznap minden feltűnés nélkül betöltötte 11. hónapját. Először Sütivel találkoztunk. Nagyon megörült egymásnak a két kutya, hiszen ők már egy hónapja nem látták egymást. Tappancsolva futottak egymáshoz, volt nagy farokcsóválás, ugrándozás is. Ez különösen Sütitől nagy szó, mert ő egy visszafogott temperamentumú kutyus, de Manóval nagyon szeretik egymást. Süti azt hiszem más kutyának nem is csóválja ennyire a farkát, csak Manónak. Aztán következett a nagy találkozás Zsanival. Egy olyan útszakaszon jöttek szemben, ahol már nem szoktam elengedni a kutyát, mert az út egyik oldala nagyon közel van az úttesthez, a másik oldala pedig a susnyás (átláthatatlan bokrok, magas gaz). Ez alkalommal azonban kivételt tettem és levettem a pórázról a kutyát, hogy ne akadályozzam a viszontlátás pillanatait. Zsani azonnal eldőlt Manónak, aki vidáman elkezdett ugrálni rajta. Csak egymással foglalkoztak, nagyon boldognak látszottak mindketten. Később a patak parton találkoztunk Zsebivel (tacsi, akit Manó szeret lebírkózni, - és ez most sem maradt el -), Ninával, Dömével, és Szaffival is. Nagyot kergetőztek, hancúroztak a kutyák. Aztán Manó úgy gondolta ás egy gödröt, és szokás szerint elkezdte védeni. Még Zsanit sem engedte a gödre közelébe, őt is elkergette. Szegény Zsani nem értette, hogy a kis barátja miért ilyen undok, hiszen mindent - játékot, gödröt, vizet - megosztottak eddig egymással. Panaszosan, méltatlan-kodva ugatott, de Manó nem szánta meg, továbbra is ragaszkodott a gödör kizárólagos tulajdonlására. A béke csak másnap a délutáni sétán állt helyre, amikor Zsani kezdett ásni és megmutatta Manónak milyen egy igazi barát. Odaengedte őt a gödréhez. A kutyám rájött, hogy együtt ásni jó és onnantól kezdve ismét normálisan viselkedett Zsanival.

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása