Tegnap kimentünk a Népszigetre, hogy megnézzem a magasabb szintű vizsgákat. Nagyon ügyesek voltak a kutyák. Találkoztunk Marcipánnal (ugyanabból a kennelből származik, mint Manó), akinek a gazdija elmesélte, hogy az ő kutyája a bemutatócsoportban foly-tatta a tanulást a középfokú vizsga után. Adott néhány jó tanácsot is és megnyug-tatott, hogy az a feladat amitől a legjobban tartok (behívás közben lefektetni a kutyát, majd elindítani és behívni) könnyen megtanítható. A K99 vizsgainfó honlapján megtalál-hatóak a vizsgafeladatok, tehát lehet előre tudni mi a vizsgán az elvárás. Mindenesetre a kutya távolról történő ültetését, fektetését elkezdtük begyakorolni. Kell, hogy legyen egy kis előnyünk, hogy a teljesen új feladatokra, amit tréner nélkül nem tudok megtanítani legyen elég időnk.

ui. Azért nem minden rózsaszínű. Este, amikor elengedtem, hogy Zsanival futkosson egy kicsit, beszaladt egy bokor alá kakát enni, sőt bele is feküdt. Itt véget is ért a séta, mert mentünk azonnal haza és irány a kád. Ma (hétfő) nem is engedtem el a reggeli sétánál, csak a flexin rohangászhatott. A pórázfegyelem és a kötődési tréning pedig újra indul.