A hétvégére egy csomó klassz dolgot terveztünk. Többek között a Margit-szigeten egy sétát Zizuval, Mazsolával és Tádéval. (Ezutóbbi kutyák gazdija Laci, még almás pitét is kilátásba helyezett). Aztán a sétából nem lett semmi, mert hiába sütött a nap szombaton, az előző napi eső miatt a már száradó talaj ismét sártengerré vál-tozott. Bánatomban sütöttem egy tepsi lekváros rácsos linzert. Kellett is a vigasz, mert kutyasuli pályája ma is elég sáros volt, amire ugyan lehe-tett számítani, mert amikor csütörtökön gyakorolni kivittem Manót, olyan láp fogadott minket, hogy az ajtón sem tudtunk bemenni, sőt azon aggód-tam, hogy a kocsival beragadok a dagonyába. A klubfoglalkozás elején még használható volt a pálya (az engedelmességi bemutató koreográfiáját tanultuk, gyakoroltuk, amivel a bemutatókon szerepel a kutyasuli). 11,00-től kezdődtek a próbavizsgák, amire mi is jelentkeztünk E2 szintre. Mire sorra kerültünk a pálya teljesen elmocsarasodott és Manó is elég fáradt volt már. Ennek ellenére 72-84 pont közötti pontszámokkal sikeres volt a vizsga. (A teljes leendő bírói testület pontozott). A tanulság számomra pedig az, hogy nem szabad ennyire lefárasztani a kutyát vizsga előtt.
"Na végre, a vizsga és a fürdés után itt a jól megérdemelt jutifalatom..."
