Múlt pénteken Manó megúszta a pucerájt, mert a kozmetikusa lebetegedett. Terv szerint március 15-én lett volna az újabb időpont, de szombat reggel felhívtak az "Egyik kutya másik nem" produkciótól, hogy március 13-án kellene vinni a kutyát forgatásra. Nosza gyors telefonálgatásba kezdtem és kirimánkodtam Anditól, hogy vállalja be kedd délelőtt a kutyát. Miután mindent elintéztem indultunk a telekre, majd macskázni a sógornőmékhez, végül bandázni a Hajógyári szigetre.
Manó, Gésa, Tádé
A szombati sűrű nap teljesen kimerítette Manót, úgyhogy vasárnap hagytam pihenni. Hétfőn kicsit gyakoroltunk, hogy a keddi forgatásra formában legyen.
A stúdióban Manó gyorsan feloldódott és miután felfedezte az egész helyiséget, játszani, fogócskázni kezdett Dakotával (pincher) a másik szereplővel. Mire a forgatás elkezdődött kissé lenyugodtak a kutyák így könnyebben lehetett dolgozni velük. Manó nagyon ügyes volt, egy menetben fel tudták venni vele a jelenetét. A TV2-n április 28-án kerül adásba.
Azért, hogy Manó ne járjon rosszul elvittük március 15-én a puceráj-buliba, ahol Mazsit, Gésát, Tádét kopasztották. Neki már csak élveznie kellett a találkozót, hiszen ő már csini volt. A fotózást persze nem úszhatta meg, és a mérlegelést sem, mert a télen sikerült felszednie 0,5 kg-t, amiből 0,1 kg-t már leadott.
A pucerájozás kissé elhúzódott, de addig is tudott Manó játszani a többiek által széthagyott játékokkal. Mi sem unatkoztunk, beszélgettünk, falatoztunk, kávézgattunk. Laciék majonézes salival, és epres tiramisuval készültek, mi pedig gombás és bolognais táskákat vittünk.
Végül a csini kutyákkal kimentünk a Népligetbe, ahol találkoztunk Szuzi és Pincz westiekkel.
"Kukucs! Hát itt mi van? "
