Kitört a kánikula. Már reggel több, mint 25 fok van, ami délutánra 35-37 fokra növekszik. Manó napok óta alig hajlandó lejönni és miután elvégezte a dolgát azonnal haza akar menni. A séta így egy kínszenvedés. Tegnap gondoltam egy nagyot és késődélután kicsábítottam Mazsola-Gésa-Tádé triót a Hajógyári szigetre. A folyópart kellemesen hűvös volt - már ha ezt a kifejezést lehet használni a mostani hőségben - és az árnyékos parton Manó végre hancúrozhatott. Futott a narancs-malaca után, úszott, ásott, természetesen bevédte a játékát és a gödröt. Találkoztunk több kutyás csoporttal is. Manó az egyik kutyával elkezdett fogócskázni, játszani, egy másiknak pedig megszerezte a labdáját.
"Milyen jó a víz...".jpg)
"Ne is gondolj a malacomra Snuki!"
"Na mit szóltok...milyen jó kis gödröt ástam?".jpg)
"Hé... titeket szeretlek... de ne éljetek vissza ezzel... fussatok csak szépen tovább! "
"Fogj meg ha tudsz! "
"..ééés elkaptam a fülét :DDD"
"Kukucs...itt vagyok! "
"Ha ha ha, te tényleg azt hiszed, hogy majd jön valaki és visszaadja neked a labdád?!"
