Fergeteges délután volt a tegnapi Miziéknél. Bár azt hittem, már lementem a térképről, mikor végre odaértünk. Míg én keresgéltem, a házszámot, Manó már megtalálta a kaput, ott tolongott és cirkuszolt, hogy be akar menni. Ajtónyitás után azonnal benyomult és amikor a pórázról elengedtem rohant a többiek közé. Noha alaposan körülnéztünk, hogy kutyabiztos-e a kerítés, Gésának és Tádénak sikerült megtalálnia a gyenge pontot, ahol aztán átlógtak a szomszédba. Manó éppen nem ért rá, el volt foglalva azzal, hogy mit lehet enni, így ő nem tartott velük.
" Na még egy falatot kérek..."
A kutyák (is) ettek, ittak, fotózkodtak közben randalíroztak. Manó amit tudott megszerzett majd bevédett még a nála kétszer nagyobb Mizitől is, aki azt hitte Manó játszik és nekiállt cukkolni őt.
"Masni, maradj már nyugton, így sosem végzünk..."
"Szeretek vendégségbe menni... mindíg szerzek valamit ...na ezt most megcsócsálom...."
"Na pucoljunk csak gyorsan.... valaki üldöz!"
Nagy érdeklődés övezte Sissyt a görényt. Manónak még az üres ketrec is izgatta a kis orrát. Amikor pedig észrevette, hogy macska is van, jött a szokásos cirkusz. Ugatott és nem tágított.
"Gésa te tudod, hogy ez milyen állat?"
Mondanom sem kell, nagyon jól ereztük magunkat. Ettünk, ittunk, mulatoztunk.