A délutánt a Hajógyári szigeten töltöttük több barátunkkal ismerősünkkel. A terv szerint sétával indult a program, majd a szokásos padunknál eszem-iszommal folytatódott. Manó ezt azonban nem birta kivárni és már útközben elintézett egy svédasztalt. Az egyik gazdinál egy nagy zacskó jutifalat volt. Manó addig-addig ugrált, míg sikerült a zacskót kiborítani. Volt azonnal Las Vegas.
Sajnos a kaja nagy részét az én kutyám zabálta fel.
Ez természetesen nem jelentette azt, hogy jóllakott, OKÉ, nem eszik többet, mert mindenkitől kért és kapott.
A padnál pedig Laciék által készített baconos kutyakekszből falatozott. Mindennek következtében itthon nem kérte a kajáját (ilyen sem volt még) és szemmel láthatóan nem volt a toppon. Az éjszaka nyugodtan telt, annak ellenére, hogy délután 5-től olyan petárdázás, durrogtatás volt a környéken, mintha ostrom alatt lenne a város. 1/2 8 körül volt némi tűzszünet, Tomi akkor vitte le Manót egy utolsó körre. A kutyát a szilveszteri petárdázás teljesen hidegen hagyta, ám amikor a szomszédok vendégei jöttek-mentek a folyosón, na az már nem tetszett neki. Reggel teljes csönd honolt az egész környéken és a sétánál csak kutyásokkal találkoztunk.
