Menő-Manó és Ginger története

Hirtelen felindulásból kimentünk vasárnap sétálni a Hajógyárira. ...... amilyen hirtelen jött az ötlet, olyan hirtelen szakadt az égi áldás is a nyakunkba. A partra vezető úton egyszer egy kisebb esőt kaptunk (Manó végig hisztizett, hogy dobjam már a labdát), de ez nem rettentett el bennünket. A Dunánál a kutyák azonnal mentek a vizbe... Manó a labdázás után elkezdett sarazni, beteritve mindenkit, aki körülötte volt. Aztán elkezdett esni, de úgy komolyabban.... Egy darabig meghúztuk magunkat a fák alatt, majd amikor csendesedett elindultunk... de a java akkor jött ... Szét röhögtük magunkat, a víz meg csurgott rólunk. Arra számítottam, hogy Manó majd a vizparti sarazása után szépen megszárad és a homok kipereg a bundájából (ahogy szokott), mire a kocsihoz érünk... Hát ez nem jött be... koszos Manó nem elég, hogy megázott (útálja az esőt), még az itthoni zuhanyt sem úszhatta meg...