A (vízálló)órámban akartam volna kicseréltetni az elemet, ám sajnos ahova mentem ott csak polár órákban vállalnak elemcserét. Igy potyára mentem át Budára... viszont ha már ott voltunk kihasználtuk a napsütést és elmentünk az Omszki tóhoz. Sétálgattunk, Manó kacsákat üldözött én ittam egy habos kávét.... szép időnk volt.
Omszki tó
Van egy egyezségünk Manóval: a reggeli sétánál a futtatóhoz vezető úton vagy egy almafa. Megengedem, hogy előre szaladjon és felkapjon egy almát, amit odahoz hozzám (ha nincs lent alma, akkor szépen megvárja amíg odaérünk és lerázunk egyet) . Ezt elgurítom neki és ő ezt nyugiban megeheti a fűben. Utána viszont minden hívás, elcsavargás nélkül utánam kell, hogy jöjjön... gyakran mi már a többiekkel a futiban vagyunk.... és Manó szépen jön is.
Ám a leginkább "napsütéses" pillanatokban a Hajógyárin volt részünk, noha nem sütött a Nap. Manó különösen jó kiskutya volt. Az ásásról, pocsolyázásról vissza lehetett hívni (korábban erre 0% esély volt) és szépen jött a csapattal, nem kellett állandóan rászólni...
