Tavaszolásunkat a Húsvét előtti hétre időzítettük, hogy elkerüljük a tömeget. A hetet vasárnap a szokásos cairn találkozóval indítottuk. Jól lefárasztottuk a kutyákat, majd elindultunk Gosztolára.
A szálloda egy fenyves szélén van, bár az erdőben nem nagyon lehetett sétáltatni... főleg azért, mert Ginger azonnal vadász üzemmódba kapcsolt, amint erdőt érzett. A hotel már készült a Húsvétra, nyuszik voltak a kertben szerencsére ketrecben.
Hétfőn a Vadása-tó mellé mentünk, kezdetben egy teremtett lélek sem volt rajtunk kívül. Megkerültük a tavat, közben elengedtük a kutyákat. Manó guberált, Ginger vadászott. A stégre, ahol fotózni akartunk Manó "jókatona" módon szépen besétált, Ginger azonban nem szereti a pallókat, őt rá kellett beszélni erre. Később megkerestük a Malomgát tanösvényt. Először azt hittük ellopták a kaput, de később rájöttünk, hogy az út másik oldalán van a bejárat.
Kedden átmentünk Szlovéniába a Bakónaki tóhoz. A tó partján egy büfé már nyitva volt, úgyhogy ettünk egy fagyit. Manó a fagyi láttán azonnal tülekedni kezdett, de Ginger is tátotta a kis száját, hogy kér. Visszafelé a szállodába, megálltunk Lendva váránál. Éppen cihelődtünk a kocsi mellett, amikor Ginger óbégatni kezdett. A vár alatt a dombon egy őz vágtázott el. A városban... fényes nappal... A kutyák persze ettől teljesen begőzöltek, alig lehetett velük bírni.
Szerdán Lenti volt a célállomás. A vár sajnos látogathatatlan... egy romos lepusztulóban lévő épület. A Vadvirág tanösvény viszont nagyon szépen karbantartott. Interaktív táblák, hangulatos erdei út.
Elkészitettük a cairn csoport - már már ikonikussá váló fotóját - (bálán ülő kutyák). Mivel az ösvényen nem engedhettük el a kutyákat - rókák vakcinázása miatt - (Gingert egyébként sem célszerű szélnek ereszteni, mert az erdőben teljesen megkattan a kutya) elmentünk még a Borostyán-tóhoz, ahol Ginger egy döglött halat akart kihalászni, míg Manó talált egy csontot, szép kényelmesen lefeküdt és nekilátott, mondván ebédidő van. Persze egyik kutyának sem hagytuk, hogy kiegészítse az étrendjét.
Csütörtökön a Kistolmácsi tóhoz kirándultunk. Útba ejtettük az Andrássy-Szapáry kastélyt (ebben szálloda és múzeum található) és "messziről" láttuk a Bivaly rezervátum szélét is. Bemenni nem akartunk, mert Ginger tuti végig ordította volna. 
Pénteken hazaindultunk és nagyon jól tettük, mert már csütörtök délután emberek "százai" lepték el a szállodát. Útközben megálltunk Siófokon sütit venni, no meg persze megjárattuk egy kicsit a kutyákat. Itthon aztán mindenki boldogan aludt... egészen estig, mert addigra Ginger kipihente magát és úgy döntött, ideje randalírozni. Fel-alá rohangált a játékokkal, időnként piszkálta Manót, aki nem értette, mi ez a vircsaft.
