Alapvetően beltéri programokat szerveztünk a "remek" időjárásra való tekintettel. Meglátogattuk Stroncékat az új házukban. Yuma és Szilas nagyon örült nekünk, no meg a pajtiknak. A kertben Ginger játszott Szilassal, pedig itthon a futin nem vette kutyaszámba. Bobitának (kakadu) most volt a 25. szülinapja... nem volt jó napja a madárnak... megkapta Gingert ajándékul... A kutya, amint megérkeztünk rástartolt, úgyhogy Ancsa a kalitkában biztonságba helyezte a madarat, ám Ginger nem békélt... egy csont azonban érdekesebbnek bizonyult, így azzal szép csendesen elfoglalta magát, majd megszerezte Szilas plüss sünijét. Nem volt ilyen "szerencsénk" Manóval, aki izgatottan kereste Miyukát a macskát. Teljes extázisban volt a kutya, csak a vacsora idejére maradt nyugton, persze,várta a lepattanó falatokat.
Másnap Zsuzsikát hozták látogatóba Apolkáék. Ginger azonnal "lerohanta" a gyereket... Ebéd után, amikor már Zsuzsika is evett, letettük a földre, hogy ismerkedjen, barátkozzon a kutyákkal. Elindult a kutyák játékai felé, amik ugyebár nem a leghigénikusabbak, legalábbis nem jó ötlet, hogy a gyerek (is) megrágcsálja. Gyorsan elővettük Zsuzsika játékait... azok iránt meg a kutyák érdeklődtek. Végül hagytuk, játszon ki kivel, mivel akar. Persze módjával, mert Ginger állandóan Zsuzsikát akarta nyalogatni, Zsuzsika meg az újságokat szerette volna megkóstolni. Manó viselkedett a legnyugodtabban. Megszaglászta Zsuzsikát, megállapította, hogy nem macska és minden rendben volt. A számára új játékok jobban érdekelték, mint a gyerek.
Vasárnap reggelre az esőt felváltotta a havazás és ismét hó borította a várost. Havas sétákra készülhettünk. Kicsit elegem van már a télből, de a hó szép... egészen addig, amíg el nem kezd latyakká változni...
