Ezen a hétvégén Manónak igen gazdag és sűrű programja volt. A sort pénteken egy hosszú séta nyitotta Zsanival a Farkas erdőben. Csodaszép volt. Szombaton kimentünk a Népszigetre, ahol ő egy jót sétált, szaglászott, én pedig megnéztem a középfokú vizsgák-ból párat. Láttam, egy 95, 70, 75, 84 pontos és egy sikertelen vizsgát. Ez utóbbi, elég egyértelmű volt, mert sajnos az a kutya a 4 feladatból kettőt nem tudott megcsinálni. A sikeres vizsgáknál viszont nem értettem a pontkülönbséget. Az viszont lejött, hogy csak egy vezényszót lehet kiadni pontveszteség nélkül. Na majd ügyelünk erre, ha odajutunk. 

Vasárnap Ashleyvel találkoztunk, aki a Rex Tanodában volt iskolatársa Manónak. Azt hittem, nagyobb hancúrozást csapnak a kutyák, ám elég visszafogottan játszottak egy-mással. Manó persze nem hazudtolta meg önmagát, amikor egy almafa mellett sétáltunk el. Azonnal megállt, hogy almákra vadásszon és amíg az almákat eszegette alkalmi süket-nek tettette magát. Már elég messze jártunk, amikor méltóztatott utánunk futni. Kíván-csiságért sem ment a szomszédba. Orsi, volt olyan óvatlan, hogy letette a hátizsákját (nyitva) a földre egy pillanatra. A kutyám feje persze azonnal a zsákban. Szerencsére semmit sem tudott megkaparintani.

"Valami érdekes biztos van ebben a zsákban...lássuk csak..."

"Na, mit szólsz gazdi, milyen ügyesen ülök itt a hollywoodi mosolyommal a napsütésben?"

A hétvége következő izgalmas programja a Hajógyári szigeten zajlott, ahol találkoztunk blökis barátainkkal is. Mazsola, Tádé, Zizu és Dorka voltak a játszótársak. A kirándulás alatt póráz nélkül sétáltunk, és nagyon meg voltam elégedve Manóval, mert nem csatangolt el, szépen jött, még akkor is, amikor egy kicsit leállt szimatol-gatni, vagy megindult valami után. A kutyák jót játszottak Zizu labdájával. A kis Tádé többször is nagyon ügyesen elcsente Manótól a lasztit, aki igyekezett kisajátítani a játé-kot. Zizu sem fért a bőrébe, állandóan rohangált, sőt a séta vége felé megpróbált meglógni, amit Niki pórázzal "jutalmazott". 

Persze Manó is bemutatta egyéni műsorát: minden kutyát sikerült a pocsolyáktól elhívni, kivéve őt. Különösebben emiatt nem aggódtam, hiszen a koszos kutya az igazán boldog kutya.

Összességében egy mozgalmas klassz hétvége van mögöttünk. Nem is tudtam, hogy a Hajó-gyári szigetnek ilyen szép ré-szei vannak. A társaság is na-gyon jó volt, meg is beszéltük, hogy máskor is rendezünk ilyen találkozót).

                                            "Utánaaam...."

 Mazsola és Dorka

"Hé, most mi van? Senki nem jön dagonyázni?"

"Te még kicsi vagy Tádé, jobb ha nem mászol ide be..."

"Gyere gyorsan, talán megússzuk a sarazást..."